Málta – országinfo
Málta, hivatalos nevén Máltai Köztársaság, egy szigetország Dél-Európában, a Földközi-tengerben, Szicília és Észak-Afrika között. Egy szigetcsoportból áll, két fő szigete Málta és Gozo. A két hivatalos nyelv a máltai és az angol. Az ország fővárosa Valletta, amely területét és lakosságát tekintve is az Európai Unió legkisebb fővárosa.
Körülbelül 542 000 lakosával amely az ország 316 km2-es területen oszlik el, Málta a világ tizedik legkisebb országa területét tekintve, és a kilencedik legsűrűbben lakott ország.
Málta legalább időszámításunk előtt 6500 óta lakott terület. A Földközi-tenger középső részén való elhelyezkedése nagy geostratégiai jelentőséggel bírt, a szigeteket egymást követő hatalmak uralták, és formálták kultúrájukat és társadalmukat. Ezek közé tartoztak az ókorban a föníciaiak, a karthágóiak, a görögök és a rómaiak; a középkorban az arabok, a normannok és az aragóniaiak; a modern korban pedig az ispotályos lovagrend, a francia és a brit lovagrend. Málta a XIX. század elején brit uralom alá került, és a brit földközi-tengeri flotta főhadiszállásaként szolgált. A második világháború alatt a tengelyhatalmak ostromolták, és fontos szövetséges bázis volt Észak-Afrika és a Földközi-tenger térsége számára. Málta 1964-ben elnyerte függetlenségét, és 1974-ben megalapította jelenlegi parlamenti köztársaságát. A függetlenség óta az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagja; 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz.
Málta történelme során sokféle kultúra hatása alatt állt, és ebből egy különleges máltai kultúra kovácsolódott. Európához és Észak-Afrikához való közelsége befolyásolta nyelvét, művészetét, zenéjét, konyháját és építészetét. Málta szoros történelmi és kulturális kapcsolatban áll Olaszországgal és különösen Szicíliával; a máltaiak nagy része beszéli vagy valamilyen mértékben ismeri az olasz nyelvet. Málta a kereszténység korai központja volt, a katolicizmus pedig államvallás, bár az ország alkotmánya garantálja a lelkiismereti és vallási szabadságot.
Málta fejlett ország, magas jövedelmű gazdasággal. Nagymértékben függ a turizmustól, meleg éghajlatával, valamint építészeti és történelmi emlékeivel, köztük három UNESCO Világörökségi helyszínnel vonzza mind az utazókat, mind a növekvő külföldi betelepülőket. Tengerpartja leginkább sziklás; napozásra, fürdőzésre néhány kisebb öböl alkalmas csak. Máltán rengeteg kocsi van, ami folyamatos közlekedési dugót eredményez.
Málta pénzneme az euro. Máltán a G tipúsú dugó használatos, ami 3 ágú (olyan, mint Nagy-Britanniában). Az áramellás: 230V / 50Hz.
Máltán mediterrán éghajlat uralkodik, hosszú forró nyárral, enyhe esős téllel, magas páratartalommal és sok széllel. Májusban nappal 24-28 C fokig melegszik a levegő, a tenger hőmérséklete átlagosan 19 fokos. Az UV sugárzásra figyelni kell, az erős szél miatt kevésbé érezni a nap erejét.