Péntek kora délutántól érkezés, ismerkedés és délután már jógaórával indítjuk a tábort, úgyhogy érdemes időben érkezni. Este folytatjuk az ismerkedést, amit a közös vacsorával teszünk még hangulatosabbá.
Szombaton reggelre már lelkileg is megérkezünk, ezt segítjük még egy reggeli jógával a ranch területén, a harmatos fűben. A testgyakorlások alkalmával különös figyelmet fordítunk a lovaglás során igénybe vett izmokra.
Miután az izmaink is felébredtek, felnyergelünk és irány a Nemzeti Park. Csillagtúrákat teszünk a homokdűnék felé, a Kolon-tó partján barangolunk. Leírhatatlan élményre lehet számítani, hiszen olyan helyekre is eljuthatunk Bacsó András western edző, versenyző segítségével, amihez egyébként külön engedélyre volna szükség.
A Nemzeti Parkban tett kirándulások során különleges állatokkal találkozhatunk, gazdag növényvilágot láthatunk és a világ egyik legcsodálatosabb módján, lóháton ismerhetjük meg a Kiskunsági Nemzeti Park csodás világát.
Érdemes lesz visszamenni a Ranchre, hiszen az ebéd is ínycsiklandó vegetáriánus ételekből fog állni, miután pedig megpihentünk egy kicsit, a lovak is felfrissültek, ismét útnak indulunk.
A napot egy kora esti jógával és vacsorával zárjuk.
A vasárnap sem telhet jóga nélkül. A szombaton elfáradt izmainkat lelazítjuk, majd egy újabb tereplovaglással zárjuk a hétvégét.
A programváltozás jogát fenntartjuk, rossz idő esetén egy 20×40 méteres fedett pályán lehet akadálypályán lovagolni és fejleszteni a lovas tudást az edző segítségével.
El Bronco – a Western Ranch
A hazai western lovaglás fellegvára Izsákon, Soltszentimre közelében a Kiskunsági Nemzeti Park területén található. 2 kültéri pályával, egy 22 x 44 méteres fedett lovardával, illetve egy nagy fedett körkarámmal rendelkezik.
A vendégek rendelkezésére áll 20 magasan képzett ló, hogy a lovaglás különleges élményét átéljék. Kültéri és beltéri pályáákon kívül több száz négyzetkilométeren lehetséges a lovaglás a Kiskunsági Nemzeti Park területén. A tereplovaglás alkalmával, garantált a változatos élővilág. Az útvonalak erdőben festői dombokon, tavak mellet halad, ahol burjánzik az „élet”. A lovasok az emberi befolyástól érintetlen tájon haladhatnak át – a hosszú évek óta védett tájnak köszönhetően.
Ember és természet harmóniája – Kiskunsági Nemzeti Park
A különleges, síkvidéki táj – látszólagos egyhangúsága ellenére – sokféle, változatos élőhelyet foglal magába. Egyszerre őrzi a természet állandó változásának nyomait, a víz és a szél felszínformáló erejét, és az évszázadok óta itt élő emberek kézjegyét. A kultúrtájjá formált Kiskunságban ma már üdítő, élményt nyújtó és sok meglepetést tartogató maradványterületek a vadvizes szikesek, a szaggatott felszínű buckavidékek, vagy az a néhány vizes élőhely, mely a vízrendezések előtti táj összetett természetességét villantja elénk.
Pont emiatt, más nemzeti parkokkal ellentétben a Kiskunsági Nemzeti Park nem egybefüggő terület, hanem mozaikos felépítésű, kilenc egységből álló hálózat, amely magában hordoz minden jellegzetes kiskunsági értéket. Alapításakor 30 628 hektáron hozták létre. Ma a bővítéseknek köszönhetően több mint 50 000 hektár (500 km2) kiterjedésű. Területének kétharmad része bioszféra rezervátum.
Ahol a láp és a homokbuckák találkoznak – Kolon-tó
A Felső-Kiskunsági-tavak, a Felső-Kiskunsági-puszta és a Kolon-tó a Ramsari egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vadvizes élőhely. Ezeken túlmenően a Kolon-tavat hazánk egyetlen biogenetikai rezervátumként is számontartják. A Kolon-tó medre egy holocén Duna-ágból alakult ki, ez a Duna-Tisza köze egyik legidősebb tórendszere. A régió legjelentősebb lápi jellegű mocsara kb. 5,5 km hosszú és 1,5-2,5 km széles, átlagos vízmélysége 1 méter. A terület nagy részét nádas borítja, amely sok madárfaj számára jelent fészkelőhelyet.
A közel ezer páros gémtelepen a gémek, kócsagok mellett egyre gyakoribb fészkelő a fokozottan védett kis kárókatona is. A faj a 90-es évek eleje óta rendszeres fészkelő nálunk, előtte ritkán tűnt fel a hazai tájakon. Népes énekesmadár-állomány is él itt, például fülemülesitke, nádirigó, cserregő és foltos nádiposzáta. A tavon ma már nagyobb, természetes nyílt vízfelületet nem találni, pedig ezek mind a növény-, mind az állatvilág számára fontos élőhelyek. Az utóbbi évtizedben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság élőhely-rehabilitációs munkája során mesterségesen alakítottak ki nyílt víztereket.
Ezek egyike, a Nagy-víz, amely az Izsák és Soltszentimre között kanyargó Bikatorok tanösvény egyik állomása. A tanösvény fura nevét a hasonló nevű buckavonulatról kapta. A több tízhektáros nyílt víz közepén egy szigetet látunk, közepén egyetlen kiszáradt fával, rajta kis kárókatonákkal. A Nagy-víz egészét jól belátni a meder kikotort anyagából épített, hatalmas domb tetejéről.
Kérdése van a túrával kapcsolatban?
Az űrlap kitöltésével üzenhet nekünk. Kérdésre igyekszünk mihamarabb válaszolni.